Frakk, a macskák réme művelődni akar, ezért addig rágja Károly bácsi fülét, míg az beíratja a kutyaiskolába. Ugyanakkor addig rágja Irma néni fülét, míg megkapja a hőn áhított szép, piros pöttyös labdát. Igen ám, de Károly bácsi már öreg mind a kutyaiskolához, mind a labdázáshoz, ezért roppant megörül, mikor a szomszéd kisfiú átvállalja mindezen feladatokat.
Részletek:
"- Buta kutya! - mondta Lukrécia, mikor Frakk
véletlenül a farkára lépett. - Olyan vagy, mint a fatuskó: semmi modorod.
Szerénke helyeselt:
- Frakk nagyon ostoba. Azt sem tudja, hogy ha
Irma néni gombolyagja a földre esik, illik odaszaladni és fölemelni.
Frakkot szíven ütötték ezek a szavak. (...) Irma néninek fel is tűnt,
hogy lógatja az orrát.
-Mi bajod, kiskutyám, - kérdezte tőle. -
Bántott valaki?
Frakk végre kibökte. - Iskolába szeretnék járni. Hogy
művelt kutya legyen belőlem!”
(...) "Szerénke így egyedül ballagott a diófához, és a
fa tövéből felnézett. Milyen magas egy ilyen fa! És milyen sima a törzse!
Szerénke eltűnődött azon, vajon miért nem úgy nőnek a fák, hogy
körös-körül kis csigalépcső kanyarog az oldalukon. Kényelmesen föl lehetne
lépegetni rajta.
Addig gondolkozott ezen, míg el nem szundikált az
őszi verőfényen."
